A magyar fantasy az 1980-as évek elején jelent meg önálló irodalmi jelenségként, látszólag függetlenül a 20. századi magyar fantasztikus irodalom korábbi autonóm törekvéseitől. Alapvetően az angolszász fantasy hagyományaira épült, és a korszak tudományos-fantasztikus irodalmi életének – főként Kuczka Péter nevéhez köthető – keretei között bontakozott ki. Ezt a közeget javarészt a pártállami kiadók monopóliuma, a nyugati sci-fi és fantasy nemzetközi trendjeinek követése, valamint a rajongói klubok és az amatőr alkotói tevékenység jellemezte. A magyar fantasy első megnyilvánulásaihoz tartozik az 1982-ben megjelent 45. Galaktika antológia, amely a „sword & sorcery” zsáner bemutatására tett kísérletet, valamint Tolkien A Gyűrűk Ura című regényének 1981-es magyar kiadása, amely mintaadóként szolgált megannyi hazai alkotók számára.

Ebben az időszakban tűntek fel először a műfaj meghatározó magyar alkotói: Gáspár András (Wayne Chapman), Kornya Zsolt (Raoul Renier) és Nemes István (John Caldwell). Az első magyar fantasy-novellának Szalkai László (Ryan Hawkwood) 1983-as A völgy című írását tartják. Kornya Zsolt már ekkor kitűnt sokoldalúságával: szerkesztőként, fordítóként és íróként is aktív tevékenységet folytatott, és olyan szerzők műveit közvetítette a hazai közönségnek, mint Robert E. Howard vagy H. P. Lovecraft.

A zsáner fejlődése a kilencvenes évek elején új szakaszba lépett. A rendszerváltás és a szabad piac megjelenésével háttérbe szorult a korábbi szubkultúra, helyét különféle szerepjátékos klubok, internetes irodalmi közösségek és amatőr írói körök vették át, amelyekből idővel professzionális kiadók nőtték ki magukat. 1989-ben több alkotó, akik korábban amatőrként vagy szabadúszóként működtek, professzionális vállalkozásokba kezdett, új kiadókat és könyvsorozatokat indítva. Kiemelkedő példa a Griff Könyvek, amelynek nyitókötete Michael Aschroft (Koch György) Hoim˙la című regénye volt, az első publikált magyar fantasy-regény. Ugyanezen kiadó gondozásában jelentek meg a Káosz- és a M.A.G.U.S.-ciklusok nyitókötetei is, amelyek meghatározóvá váltak a hazai zsánerben.

Ezzel párhuzamosan a debreceni Art Phoenix – később Phoenix – kiadó is fontos szerepet vállalt, magyar szerzők műveit publikálva, és a Találkozás című, fantasy témájú képregény magazint is megjelentetve. Az első professzionális fantasy-magazin 1989-ben jelent meg Fantasy címen, majd 1990-től Atlantisz néven futott tovább, és egy éven át havi rendszerességgel mutatta be az angolszász fantasy főbb irányzatait.

Nemes István, a korszak egyik legnépszerűbb fantasy-írója, a Káosz szava és annak folytatásai révén szerzett országos ismertséget. Már az 1980-as években publikált fanzinokban sci-fi műveket, és a legtermékenyebb fordítók egyikévé vált. A kilencvenes évek elején több kiadói projektben is közreműködött, majd saját vállalkozást indított: 1991-ben megalapította a Cherubion könyvkiadót, és 1992-ben elindította az Osiris Könyvek című fantasy sorozatot. Ez több mint száz kötetet ért meg, zömében magyar írók műveivel, és fontos fórumává vált a hazai fantasy-alkotók bemutatkozásának. Nemes István az egyik legtermékenyebb magyar fantasy-szerző: az Álomvarázs antológia szerint 2001-re 38 fantasy-regényt és közel 30 novellát írt.

1991-ben Novák Csanád és Gáspár András megalapította a Walhalla Páholy könyvkiadót, amely 1992-től Valhalla Páholy néven működött tovább, és néhány éven belül meghatározó szereplője lett a magyar fantasy könyvpiacnak. A két alapító közös műveiből, mint például a Halál havában és az Észak lángjai, fejlődött ki Gáspár András egyik legkiemelkedőbb fantasyeposza, a Tier nan Gorduin-ciklus. Ezzel párhuzamosan 1992-ben elindult az első magyar szerepjátékos szaklap, a Bíborhold (később Holdtölte), amely rövidebb prózai műveknek is teret adott, és a magyar fantasy egyik műhelyévé vált.

1993-ban a Valhalla Páholy jelentette meg az első jelentős hazai szerepjátékot, a M.A.G.U.S.-t, amely Wayne Chapman-regények világára épült, és 1994-ben megjelent a hozzá kapcsolódó Rúna magazin is. A kiadó körül szerveződő írói csoport elsősorban a M.A.G.U.S. univerzumhoz kötődő műveket publikált, amelyek a Rúna magazinban és a Legendák és enigmák című antológiasorozatban jelentek meg. A közösséghez olyan szerzők tartoztak, mint Csigás Gábor, Galántai János, Gáspár Péter, Nyulászi Zsolt vagy dr. Szalkai László.

1994-ben a Cherubion kiadó elindította a Cherubion Fantasy Exkluzív című, főként antológiákból álló sorozatát, amelyben számos magyar szerző kapott lehetőséget publikálásra. Ekkor lépett elő a nyilvánosság elé Kornya Zsolt is, aki Raoul Renier néven dark fantasy novellákat írt, és később a Valhalla Páholynál jelentette meg M.A.G.U.S.-regényeit. Az ő nevéhez fűződik a sötét hangulatú Mersant-ciklus is, amely az 1994-es Az örökség novellából nőtte ki magát.

1992-től kezdődően, a Dragonlance Krónikák megjelenésével, egyre nagyobb teret nyert a hazai könyvkiadásban a szerepjáték-irodalom, különösen a szerepjáték fantasy. Ennek hatására a fantasy az évtized második felére szinte szinonimájává vált a szerepjátékhoz kötődő világoknak, amit a Dungeons & Dragons hatása is erősített – ez különösen érezhető volt olyan művekben, mint A káosz szava vagy A Halál havában. A 1980-as évek végének műkedvelői szubkultúrája a 90-es évek közepére divatos, angolszász mintákat követő fantasy-irodalommá nőtte ki magát, ám az évtized végére sok tekintetben önismétlővé vált.

A műfaj azonban új utakat is keresett: a Beneficium kiadó például az Ars Magica szerepjáték világához kapcsolódó antológiákat (mint a Regnum Hermeticum és Maleficium Hermeticum), valamint a Cthulhu-mítosz világában játszódó Dagon árnyai című novelláskötetet adta ki. A kiadóhoz olyan magyar szerzők tartoztak, mint Juhász Viktor, Csigás Gábor vagy Szántai Zsolt.

1998-ban Nyulászi Zsolt és dr. Szalkai László kiváltak a Valhalla Páholyból, és megalapították a Nîtor kiadót, amely létrehozta a Codex című, kínai motívumokra épülő szerepjátékot. Ehhez három antológia kapcsolódott (Legendák könyve I-III.), amelyben a korábbi M.A.G.U.S.-írók mellett új szerzők is bemutatkoztak, köztük Goldman Júlia, aki J. Goldenlane néven írt, és később a Beholder kiadónál jelentette meg regényeit.

Sokáig jellemző volt, hogy a magyar fantasyírók külföldi (főként angol) álneveken jelentették meg műveiket a kiadók és terjesztők nyomására. Ez a tendencia az ezredfordulón kezdett megtörni: a Cherubionnál Bán János (Bán Mór) magyar néven indította el Kárpáthia-ciklusát, míg Szélesi Sándor és Fonyódi Tibor önálló fantasy-sorozatot kezdett a pogány magyar mitológiához és az Attila-mondakörhöz kapcsolódva. A Valhalla Páholy 2001-es megszűnését követően a M.A.G.U.S. kiadását előbb az Inomi, majd 2005-től a Tuan kiadó vitte tovább, részben a korábbi írói körök újjászervezésével – ezek közül kiemelkedett Molnár Gábor (John J. Sherwood).

Végül a Delta Vision kiadó, amely addig főként külföldi szerepjátékokhoz kapcsolódó regényeket publikált, 2004-től saját írói műhelyt kezdett szervezni. Ekkor jelent meg Kleinheincz Csilla Város két fül között című regénye és a Hetvenhét antológia, amelyek már a korábbi fantasy keretein túlmutató törekvéseket is jelezték. Hasonló újító szándékokkal indult el 2005-ben a Roham című fantasztikus magazin is.