tanulságos történet a szomszédból – Hőszivattyú engedély nélküli telepítése
A helyszín Ausztria, Graz, a főszereplők egy osztrák nyugdíjas házaspár. Egy teljesen átlagos otthonban élik életüket, ahol korszerű és környezetbarát hőszivattyús fűtési rendszer üzemel.
Aki találkozott már hőszivattyúval az tudja, hogy egy bizonyos zajterheléssel jár annak működése, a kültéri egységek egész zajosak is tudnak lenni. Ez természetesen függ a hőszivattyú életkorától, a régebbi egységek zajosabbak, míg a legmodernebb készülékek már egész halk üzemet biztosítanak.
Nézzük mit jelent ez számokban:
Ahhoz, hogy megértsük és el tudjuk helyezni a történetet, összeszedtem azokat a zajforrásokat, amikkel találkozik az ember nap mint nap:
- 30 dB(A): Suttogás, nagyon csendes környezet.
- 50dB(A): Csendes zápor hangja
- 70 dB(A): Egy forgalmas utca zajszintje, hosszú távon zavaró lehet.
- 85 dB(A): Egy hajszárító működése
Egy hőszivattyú külső egységének a zajszintje függ attól, hogy mekkora az adott gép. Általánosan egy családi ház maximális fűtési teljesítményigénye kb. 10kW-tól egészen a 24kW-ig mozoghat, függően a szigetelésétől, környezetétől, nagyságától és persze a bent tartózkodók komfortérzetétől. Amikor a hőszivattyú részterhelésen működik, akkor zajterhelése is kisebb a névlegesnél, de maximális terhelésnél eléri hangnyomásszintjének maximumát.
Milyen maximális hangnyomásszintekkel rendelkeznek ezek a kültéri egységek?
- A régebbi, 10 éves vagy annál későbbi készülékek átlagos maximális hangnyomásszintje: 60-70 dB(A)
- A mostani gyártmányok jellemzően 40-50 dB(A) értékkel rendelkeznek
Hozzáteszem, ha hőszivattyú vásárlásán gondolkozik, a zajterhelés ne legyen hátráltató ok, manapság rendkívül halk üzemet biztosítanak.
Kapcsolódás a házaspár történetéhez
A bonyodalom azzal kezdődött, hogy főszereplőink feljelentést kaptak. A feljelentést a szomszéd intézte feléjük, melyben az állt, hogy egy szóban forgó kültéri egység zajterhelése tovább már nem bírható. Ahhoz, hogy ezzel kapcsolatban bármilyen ügyintézés megkezdődhessen, a párnak igazolnia kellett volna hőtermelőjük telepíthetőségének jóváhagyását. Csakhogy mikor telepítették, még nem volt engedélyköteles, így az engedélyeztetés is elmaradt. Telepítési engedély nélkül viszont helyzetük csak rosszabbodott, egészen odáig, hogy a kültéri egységet le kellett szerelni, és üzemen kívül helyezni, sőt pénzbüntetés fizetésére is lettek kötelezve. Hozzá kell tenni, hogy a házaspár kapott a helyi önkormányzattól utasítást, hogy engedélyeztessék, de ez nem történt meg.
Mi a jogszabályi háttere a cselekménynek?
Mára már Európai Uniós követelmény a hőszivattyúk telepítésének engedélyhez való kötése. Nálunk (Magyarországon) ez azt jelenti, hogy „jogilag” csak olyan ember végezheti a beüzemelést, aki rendelkezik F-gáz vizsgával, azaz hatóság által elismert tanúsítvánnyal. Ez a vizsga is rendelkezik különböző szintekkel H-I, H-II,H-III stb., ami a hűtőközeg tömegétől, és a telepíteni kívánt készülék fajtájától függ. Az adott vizsgával rendelkező szaki pedig a telepítés napján állít ki egy ún. telepítési tanúsítványt, ami a telepítési engedéllyel „rokon értelmű dokumentum”. Ez a dokumentum a garancia a telepítésre.
Mi a tanulság?
Megéri-e úgy telepíteni, hogy egy olyan személy végzi a telepítést, aki nem rendelkezik hatósági vizsgával? A kérdés megválaszolását a saját megítélésre bízom. Abban viszont biztos vagyok, hogy nem a vizsga megléte fogja meghatározni, hogy ki mennyire ért a hőszivattyúkhoz. Az viszont érdekes, hogy milyen és mekkora költségekkel jár egy „feketén” telepítés vagy egy engedélyköteles, „tiszta” telepítés. A különbség kézzel fogható…
Viszont most kapcsolnám ide a zajterhelésről szóló részt. Legyen bármilyen eset, bármikor és bárhol előfordulhat egy olyan szomszéd, vagy bárki, aki panaszt emel. Ilyenkor a vásárlónak nincs más mentsvára, csak a telepítési engedély/ tanúsítvány megléte. Érdekes, mert egy 60 dB(A) hangnyomásszint már a megengedett határérték városban, lakott területen.
Példának okáért Magyarországon a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet szerint:
- Lakóövezetekben az éjszakai zajterhelés nem haladhatja meg az 50 dB(A) szintet.
- Napközben 50-60 dB(A) a határérték.
Megéri kockáztatni? Valós kockázat ez egyáltalán? A kérdés adott, a választ Önök adják.
Forrás:
- https://www.krone.at/3609806
- https://www.geers.hu/blog/hallasvedelem/hangero-es-decibel/
