Szívünk közepén hordozzuk ezt a projektet már hosszú évek óta. Egyik nap csupán álom volt, ma már valóság. Megalkottunk és fejleszthetünk egy olyan közösséget, amely minden nap egy lépést kíván tenni a megújulás felé.

A kritikus gondolkodás számunkra azt jelenti, hogy megállunk, megvizsgáljuk a tényeket, elemezzük az üzenetet és annak következményeit. Kérdéseket teszünk fel: mit mutatnak a bizonyítékok, milyen hatása lehet döntéseinknek, mi történik, ha másként cselekszünk. Olyan kérdéseket szeretnénk megfogalmazni, amelyek kibontásával egy napon közelebb kerülhetünk egy jobb társadalmi jövőhöz és a gyermekkorból lassan, de biztosan átléphetünk a felnőtté válás szakaszába.

Földrajzi szempontból az autentikus közép-európai kulturális nézeteket részesítjük előnyben. Nem gondoljuk, hogy kérdés nélkül kellene alkalmazni akár nyugat-európai, akár amerikai irányzatokat, de ugyanakkor azt sem, hogy a jövőt keleten kellene keresni. Mi közép-európaiak vagyunk és nem gyarmatosítjuk önmagunkat! Megvan a saját kultúránk, amely önmagában páratlan a világon: Bécs, Budapest, Prága, Pozsony, Zágráb, Ljubljana, Varsó, Bukarest – ezek a városok formálták és formálják közös identitásunkat. Nincs szükségünk sem Los Angeles, sem Moszkva vagy Peking idealizálására.

Mióta az eszünket tudjuk, mindig is kritikusan álltunk a világhoz, amelyet a jogi, filozófiai és társadalomtudományi tanulmányaink tovább mélyítettek az évek során. Hiszünk abban, hogy a jelen és a jövő potenciális problémáinak megoldásának kulcsa az empátia – hogy megértsük, mit akar a másik közölni. Nem kell vele egyetértenünk, de tisztelnünk kell a véleményét, miközben fenntartjuk a kritikai kérdések jogát.

Hiszünk abban, hogy a kritika nem pusztán negatív vélemény, hanem egy feltáró, gondolatébresztő, tabukat megkérdőjelező, a lényeget előásni kívánó attitűd. Nem célunk az egyértelmű válaszok megadása, és nem elsődleges műfajunk az empirikus elemzés. Ha egy szóval kellene jellemeznünk magunkat, azt mondanánk: gondolkodók vagyunk.

Álláspontunk szerint a világ nem monokróm; a barikádharcoknak soha nem a gyűlölet a megoldása. Gondoljunk csak az első világháború karácsonyi legendáira, amikor az ellenséges katonák focimeccset játszottak egymással. Hiszünk abban, hogy mindenkinek érdemes egy lépést hátra lépnie, egy korsó sörrel leülnie a másik mellé, és beszélgetnie – megértéssel és nyitottsággal. Az előítéletek a legrosszabb tanácsadók; mindenkit úgy kell megismernünk, amilyen valójában.

Meggyőződésünk, hogy a világra nyitottnak és szemfülesnek kell lenni, különösen egy olyan korban, amikor az algoritmusok beteges, sivár gettókba próbálnak bezárni minket. Kihívás elé állítjuk magunkat és másokat: válasszunk egy olyan embert, aki teljesen eltérő nézeteket vall, és üljünk le vele beszélgetni. Nem kell megegyezésre törekednünk – néha csak egyszerűen mások vagyunk, máshonnan érkezünk, más nézeteket vallunk, és ez így van rendjén.

Szeretnénk mélyen a szemedbe nézni és mesélni neked mindenféléről. Hiszen amikor valaki más arcát fürkészed, az olyan, mint mikor saját magadat vizsgálod. Ha félrenézel, azt jelenti, vesztettél. És mi nem akarunk veszíteni, hiszen aki félrenéz, az a valóságban csupán egy passzív közreműködő.

– The Frontier Media (2025)